3R Spartacus Calcio - MUN SE II. (2:0)
A hosszú hétvége közepén, csodálatos napsütéses délelőtt fogadtuk hazai pályán Móri Laciék csapatát. Országos egyes ide, vagy oda, komolyan kellett venni az ellent, mert tipikusan az ilyen mérkőzésekbe szoktunk belealudni. Most időben ébredtünk...
Négy meccses remek sorozatunkat szerettük volna továbbvinni az év utolsó periódusára fordulva és ehhez félig-meddig egy jó csapat tudott asszisztálni. Nem mondom, hogy hazai pálya, mert mindkét csapat itt edz, de talán mi közelebb állunk, hiszen az ellenfél jó része eredetileg nem is a MUN-ban kezdte pályafutását, de volt csapatuk megszűnésével összeolvadt a két gárda. Régi csatárunk Móri Laci is a fedélzeten volt és igyekezett megmutatni mit is tud ellenünk. Korábbi 12-es mezét ugyan 7-re cserélte, de ennek ellentettjével nőtt a ruhamérete, így bőven kevesebb bajt okozott, mint korábban tudott volna.
Részünkről a védelem, továbbra is a sérülések miatt, felforgatott állapotban volt, de a pálya többi részén elég erős csapategységekkel tudtunk kiállni. S. Attila-Szabi,Nándinho, Gusztáv, SzószAti-Tomi,Zsolti,RabonaRoli,Draxler(nemaz) Geri-MagicMike, Zsorzs tizenegy alkotta a kezdőt, illetve a padon is volt bőven tartalék.
Az első 10-15 perc nem kezdődött rosszul, elég kellemes tempót diktált az ellenfél, bár a kapkodás és az egyérintős megoldások miatt nem sikerült kihasználni a kialakított helyzeteket. Az érződött, hogy főleg a jobb oldalunk ütőképes volt az első pillanattól kezdve, köszönhetően Tomi és Szabi gyorsaságának és természetesen az edzéseken begyakorolt taktikának köszönhetően, így inkább azt az oldalt erőltettük, de középen második meccse tud tudásához elég közel teljesítenie Roli, ami újabb üde színfolt, de tudjuk, van benne még több.
Az első fordulat a 25. percben következett be, amikor is Geri sajnálatosan megsérült, vagy talán jobbnak látta, ha inkább kihasználja a napsütéses hétvégét, úgyhogy leheveredett napozni a cserepadra. Helyére Usain Bolt jóllakott napközis öccséhez hasonlóan megáldott testalkattal rendelkező Szata állt be. Erősen hajazva a "nyomokban szélsőt is tartalmaz" szlogenre, de még ehhez is asszisztált az ellenfél. Noha nem a kényszerű csere miatt, de az első félidő kapkodásba és rohanásba torkollott, érződött, hogy mindenki a vezetést szeretné megszerezni, hogy áttörjön a jég, aztán egy jó gálameccset játszani, de inkább az ellenkezője történt és 0-0-ás eredménnyel zártuk a félidőt.
A félidőben Balázs nyugalomra és türelemre intette a csapatot, aminek meg is lett az eredménye. Egyre inkább borult a pálya és csak a saját hibákra és kontrákra kellett ügyelni. Mindenki egy magasabb fokozatra kapcsolt, és 7 perccel a fordulás után meg is született a vezető gól. Balázs balról a félpálya magasságából rúgott be egy szabadot, ami tökéletesen szállt Tomi elé, aki megvárta míg lepattan a labda, kávézott egyet, elolvasta az aznapi Magyar Nemzetet, kitöltötte a sodokut és senkitől sem zavartatva berúgta az első gólt.
Ezután nem sokkal a még nem 100%-os Zsolti jött le pihenni és Füli állt be a helyére, ezzel is jelezve, hogy bőven vannak tartalékok ebben a csapatban. A frissítésnek és a vezetésnek köszönhetően megnyugodott a csapat, és ahogy várni lehetett Móri Lacinak is elment a kedve Nandinho szorításában.
Sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, de az utolsó passzok, vagy a befejezés sajnos mindig hibázott. A 78. percben Dani állt be Zsorzs helyére, akitől ez is szép teljesítmény, hiszen a mérkőzést megelőzően 4 napig komlóban és malátában pácolták az úriembert.
A 80. percben aztán eldőlt minden. RabonaRoli megunta a baszakodást és jó 30 méterről gondolt egyet és kilőtte a jobb felsőt. Majd aztán nagyon rutinosan kelet felé fordult és és térdre rogyott. Ezt a gólt még a Bajnokok Ligájában is megirigyelhetnék, illetve az elmúlt bő egy év minden megpróbáltatása kiszakadt Roliból, mindenesetre nagyon gratulálunk neki.
Innentől kezdve érdemben az eredmény nem változott és inkább nem számoljuk vissza hány ziccert rontottunk el az utolsó 10. percben. A legfontosabb, hogy újabb skalpot gyűjtöttünk és tapadunk az elejéhez, annyira, hogy egy meccsnyi távolságban vannak a csapatok a 2-tól egészen a 7. helyezettig.