A cím sajnos teljes mértékben fedi a valóságot. Fel kell tenni a kérdést, nyertünk egy pontot, vagy veszítettünk kettőt?! 

A mérkőzést jó hangulatban kezdtük, Laci bá' is megérkezett, és az egyik legerősebb kezdőnkkel álltunk fel, szóval minden adott volt egy jó meccshez. Megjelent végre az első számú hátvédsor minden tagja, Szabi-Fábi-Nándi-Ádám, középen Tomi-Zsolti-Füli-Gusztáv a csatársorban pedig Imi és Gyuri kergette őrületbe a hátvédeket.

Az ellenfelet kellemetlen, rendkívül gyors játékosok alkották, mind elől mind hátul. Kemény rakkolós meccs volt. Pontos és határozott védekezésünk ellen, ismét csak az ívelgetések maradtak. Ezeket az íveléseket a banda legügyesebb tagja, az alacsony nagyon gyors Kung Pó (utólag kiderült Kingdom) baszarintotta a hétvédeink vonala mögé. És nem is volt kérdés miért pont ezzel akartak operálni, a csatáruk úgy hagyta ott Szabit egy versenyfutásnál, hogy szegénykém alig bírta lerántani. Szerencsére csak sárga lett, a szabadrúgás pedig messze elkerülte a kaput, amit Ati védett.

Az első félidő 6 sárgát hozott, érezni lehetett hogy egyre paprikásabb a mérkőzés. Az első sorban elkezdett szervezett védekezés eredménye az lett hogy, hogy a kis Kung Pó csak a hátvédsorban tudott labdát felszedni, ami után két soron már nem tudta magát átverekedni.

Több veszélyes megindulásunk is volt, Tomit, és Alexet is sikerült többször kiugratni gólhelyzetben keményen szabálytalankodtak velük, ennek eredménye csak sárga lapok, szabadrúgások és sajnos Alex Sandro sérülése lett az eredménye, így őt le is kellett cserélni az 59. percben kéz sérüléssel. 

Ezek a szabadrúgások pedig nem találtak kaput. Ebben a nem túl barátságos és itt ott brutálisan kemény mederben csordogált a meccs, amikor egy felszabadításnál Fábi fájdalmasan kapott a combjához... úgy néz ki elég komoly húzódás, Őt is le kellett cserélni a 62. percben.

A második félidő második felében nagyon ráerősített az ellenfél, de nem sikerült nekik a gólszerzés. Utolsó percek egyikében lett volna egy lehetőségünk, Tomi lépett ki az oldal vonal mellett, de a védő brutális sebességgel gázolta el, pont a kispadunk előtt. Ekkor elszabadultak az indulatok... Többen is részt akartak venni a tömegverekedésben a szájkarate győztese Imi lett, jutalma egy piros lap, külön díjas pedig Gusztáv, aki nem kapott lapot.

"Wat du ju vant???!!

WAT DU JU VANT ALADDIN!??!"

A végeredmény 0:0. Nehéz értékelni ezt a mérkőzést, igazából nem volt gól szerzési lehetősége az ellennek, pedig masszív, ügyes és gyors játékosok voltak. Megtörtek a védővonalainkon. A mérkőzés közepére a kis Kung Pó kedve teljesen elment a játéktól és csak csapkodta a térdét mint egy 6 éves kisfiú. Mégis sajnálhatjuk, hogy két embert kellett adnunk ezért az 1 pontért, ami akár 3 is lehetett volna.

Meccs jegyzőkönyv

Apró érdekesség: ne várjátok a mérkőzés videóját, mert Peti véletlenül Timeleaps módot indított, így most van 35.000 képünk a tegnap meccsről :D :D 

Edzői mérleg Balázstól:

Nagyon nehéz, küzdelmes meccset játszottunk, de erre is készültünk a meccs előtt. Tudtuk, hogy gyors, kemény és helyenként sportszerűtlen ellenféllel fogunk szembe kerülni. Ennek megfelelően a mérkőzés kimenetele szempontjából fontos volt, hogy a védekezésünk szervezett és masszív legyen. Úgy gondolom, hogy a srácok ezt maximálisan teljesítették is. Az első játékrészben ennek köszönhetően nem nagyon tudtak veszélyes helyzetet kialakítani, csak a védelem mögé beívelt labdákkal próbálkoztak, mert tengelyben nem találtak rést rajtunk. A széleken vezetett támadásaikat a szélső hátvédeink szinte tökéletesen lassították be vagy állították meg. Volt ugyan 1-2 helyzetük az első félidőben, de ezek abból adódtak, hogy a lepattanó labdákra nem reagáltunk elég határozottan. A labdakihozatalokat is jó mozgásokkal bátran megoldottuk, sőt egy-egy alkalommal szemre is tetszetős támadásvezetést, labdabirtoklást mutattunk be.

Egy picit nagyobb szerencsével még a vezetést is megszerezhettük volna. A második félidőben fokozták a nyomást rajtunk, és már a mi térfelünkön letámadtak minket, ennek ellenére bátran próbáltuk felépíteni a támadásainkat a kapustól kezdve, bevallom ennek nagyon örültem. A védekezésünk továbbra is stabil maradt szűken, kompaktan mozogtunk, és továbbra is csak az előre ívelt labdák jelentették a legnagyobb veszélyt, amiket a hátsó 4-es remekül hatástalanított.

A félidő felére azonban láthatóan elfáradtunk, innentől szinte csak a védekezésre tudtunk koncentrálni, már csak az ékek kiugratására maradt energia, de sajnos abba is bele-bele csúszott a hiba pár ígéretesnek tűnő kontránál. A két sérülés is miatt is át kellett szervezni a csapatot, de a cseréknek köszönhető némi frisseségnek és a nem lankadó küzdőszellemnek köszönhetően lehoztuk a meccset kapott gól nélkül, ami egy ilyen gyors, erőszakos, és csapatrészeiben nagyon erős ellenféllel szemben nagyon nagy szó.

Összességében az eredményt reálisnak érzem, és büszke vagyok a csapatra, mert egytől egyig nagyot küzdött mindenki! Itt megjegyezném még, hogy az is a csapat erejét, védekezését dicséri, hogy az ellenfél két legjobb játékosa a félidő felénél egymással veszekedett, mert nem találtak rajtunk fogást. Még egyszer gratulálok mindenkinek, férfi munka volt.

A játékvezetők ténykedését pedig nem szokásom kommentálni! :D :D :D :D