3R SPARTACUS CALCIO Vs. UNIONE FC II (3:2)
Egy erős ellenfél a középmezőnyből
Az ünnepi hiányzók miatt, mondhatni már megszokottan elég foghíjasan kezdett a csapat, és bár az ellenfél jóval mögöttünk tanyázik a tabellán, az elvárásoknak megfelelően, rendkívül megnehezítette a dolgunkat. Mivel én sem tudtam megjelenni a mérkőzésen, fogadjátok a Mester szavait, és a jegyzőkönyvet.
Bazsi:
Már tényleg közhelyes, de igaz, hogy nincs könnyű mérkőzés ebben a bajnokságban. Próbáltunk így felkészülni erre az összecsapásra is. Tisztában voltunk vele, hogy egy rutinos, összeszokott csapat ellen kell bizonyítanunk ezúttal, ahol több idősebb játékos szerepel, akik valószínűleg már csukott szemmel is érzik egymást a pályán. A cél az volt, hogy próbáljuk sokat birtokolni a labdát és mozgassuk az ellenfelet, fárasszuk őket türelmes labdajáratással, és elől is többet induljunk be mélységbe, hogy futóversenyre kényszerítsük a védelmüket. Ebben a felfogásban is kezdtük a mérkőzést a szokásos bosszantó technikai hibákkal, amikből szerencsére nem lett nagyobb gond. Ami viszont számunkra problémát jelentett, hogy az „öregek” is nagyon magabiztosan és türelmesen birtokolták a labdát, igaz többnyire a saját térfelükön. A problémát az jelentette, hogy a labdaszerző gépezet nem működöt túlságosan hatékonyan, mert sorozatban ugyan azt a hibát követjük el meccsről meccsre számomra érthetetlen módon, hiába beszéljük át, hogy mi is lenne a helyes megoldás, és így az alap koncepciónkat nem tudjuk a pályára vinni, ami nagyon bosszantó.
Az első játékrészben nem is tudtunk ebből kifolyólag úgy dominálni, ahogy az elvárható lett volna, és pár hosszú indítás után el-el jutottak a 16”-ig. Igazán veszélyes támadást talán csak egyet vezettek, de szögletből kétszer is betaláltak, és az első után hiába tudtunk egyenlíteni, mégis hátrányban mentünk a szünetre.
A 2. félidő előtt megbeszéltük, hogy min kell változtatnunk ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk. Tudtuk, hogy mivel előnyben vannak ezért, ha nem leszünk agresszívabbak, akkor akár 45 percet is el fognak passzolgatni a térfelükön... Ezért változtattunk a védekezésünkön és megpróbáltunk egy kezdetleges pressinget alkalmazni, hogy hibára kényszerítsük őket, és magasabban tudjunk labdát szerezni. Nagy dicséret illeti a csapatot, mert ezt még nem nagyon gyakoroltuk, de mégis remekül működött! Nagyon jó helyeken szereztük vissza a labdákat, és jól tudtunk ezekből megindulni, és sorban alakítottuk ki a helyzeteinket, de valahol mindig közbe csúszott egy hiba. A félidő felénél ezközöltünk még egy átszervezést, mert látszódott, hogy ha lendületesebben tudjuk rájuk vinni a labdát, akkor azt nehezen tudják lereagálni. Innentől már csak azon múlt a siker, hogy jó döntéseket hozzunk a befejezéseknél. Szerencsére a hajrában már ezzel sem volt baj, és ismét meg tudtunk fordítani egy mérkőzést!!!
A múlt heti meccs után ismét bebizonyosodott, hogy ha van egy jó tervünk, amit meg tudunk valósítani, és mindenki beleadja a maximumot, akkor eredményesek tudunk lenni!!!
Gratulálok az egész csapatnak!!! :)